Oldalmenü: A paprika felépítése Fontosabb fajai A chili felépítése || Fórum

A paprika felépítése

Orsógyökérzete csupán a talaj fölső 30-40 cm-es rétegét járja át; ritkán 100-120 cm-re is lehatolhat. Érdekes, hogy a gyökérzet néhány (2-5) százaléka a növény össztömegének.

Hajtásrendszere jellegzetes bogas vagy villás elágazású, egyes alakjai fürtös vagy korlátolt növekedésűek.

A chili paprika virága

Egyes fajták lágy, általában enyhén sárgászöld szára nagyon korán fásodni kezd, amire szüksége van a termések megtartásához. Más fajták lágyszárúak maradnak. A sima száron néhány borda húzódik végig. A nóduszok (csomók) környéke gyakran lilás árnyalatú, esetenként gyengén szőrös is. Vannak kifejezetten alacsony (10-20 cm-es), közepes (30-40 cm-es) és magas (80-100 cm-es) fajták is; legfeljebb 1,5 m-esre nőhet meg. Ágrendszere többnyire seprűszerű, de vannak legyező típusúak is.

Szórt állású, kopasz leveleinek mérete és száma igen változó. Levélnyele rövidebb a levéllemeznél, a levélalapnál gyakran apró, olykor csökevényes pálhalevelek nőnek. A lándzsás vagy tojásdad levelek széle ép válla ék alakú, kb. 10 cm hosszú nyélbe keskenyedik. A levéllemez ép szélű, sötétzöld, de lehet lilás is.

Bókoló virágai látszólag csomókban állnak az ágak csúcsán, de valójában magánosak, mert a kocsányok nem egy pontból, hanem egy törpehajtásról indulnak ki. A legfeljebb 3 cm-es virágkocsány hajlott, sárgászöld vagy lilás. Csészelevelei 2-3 cm széles csővé nőttek össze; ezen a cimpák száma (5-7) utal a csészelevelek számára. A fehér, sárga vagy lila sziromlevelek hasonlóképp csővé forrtak össze. Az abból kiemelkedő, szabadon álló porzók jól láthatók. A portokok kékek vagy liláskékek.

Az egy-öt termőlevélből összenőtt, felső állású termőből bogyótermés képződik. A fehér bogyósok magháza halványzöld, a sötétebbeké sárgászöld. A porzók alapjánál találhatók dús nektárt kiválasztó mézfejtők, amelyek a növényhez csalogatják a rovarokat. Felfújt, sokmagvú bogyótermése rendkívül változatos alakú és színű; csüngő és felálló is lehet. Vékony héja sima és fényes. A keresztben átvágott termésben láthatóvá válik az erek száma: ez mutatja, hogy hány termőlevélből képződött.

A terméshús leves és legfeljebb 11 cm vastag, zamatos ízű, és kapszaicintartalmától függően édes vagy égetően csípős ízű. Tövenként akár 40-50-nél is több termést hozhat. A lapos, vese alakú, 3-5 mm-es magok a központi húsos oszlopon és az erek mentén helyezkednek el. Ezermagtömege 3-5 g; a magok 85-95%-os csírázóképességüket 3-4 évig tartják meg.

A március végén, április elején elvetett magokból május végére megfelelő méretű palántákat kaphatunk. Gyomtalanítás után a palántákat földlabdával (tápkocka) vagy szálasan ültethetjük ki; a tövek között tartsunk legalább 25-30 cm távolságot. A mélyültetést nem szereti. A termés fajtától függően a vetés után legalább 3 (étkezési paprikák) és legfeljebb 5 hónap (csilipaprika) között érik be. A paprikát éretlenül vagy éretten szedik; a friss termés 7-10 °C-on mintegy 14 napig tárolható; szárítva nagyon hosszú ideig eltartható.

Fontosabb fajai

Közönséges paprika (C. annuum); ide tartozik szinte valamennyi, a Kárpát-medencében termesztett paprikafajta.
Cserjés paprika (C. frutescens) termesztése a Kárpát-medencében alárendelt (csilipaprika)
Kínai paprika (C. chinense)
Bogyós paprika (C. baccatum); termesztése a Kárpát-medencében alárendelt
Szőrös paprika (C. pubescens)

A chili felépítése

A cserjés paprika (Capsicum frutescens) a világ trópusi tájain leggyakrabban termesztett paprikafaj. A Kárpát-medencében fagyérzékenysége miatt csak egynyári növényként nevelhető.

Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Malagueta nevű félvad változata (Capsicum frutescens var. malagueta) máig feltételezett eredeti termőhelyén, az Amazonas medencéjében él. Az etnobotanikusok szerint a termesztett változatok közös ősét egy egykoron a mai Panama területén élt fajból nemesítethették az indiánok. Legismertebb változatát, a tabasco paprikát (Capsicum frutescens var. tabasco) az 1840-es évek elején, Mexikóban nemesítették ki, és onnan vitték át Louisianába, ahonnan a tabasco-szósz kifejlesztése után robbanásszerűen terjedt el szerte a világon.

Jalapeno paprika

Ágai a többi paprikafélénél sűrűbbek; legtöbb változata 30-120 cm magasra nő meg. Megnyúlt, hegyes levelei többnyire kb. 5 cm hosszúak. Termése a közönséges paprikáénál (Capsicum annuum) többnyire csípősebb; csípőssége többnyire a 30 000-50 000 Scoville-egység (SHU) tartományban mozog. A mintegy 2,5 cm hosszúra növő, hegyesen csúcsosodó termés átmérője kb. 1 cm. Színe éretlenül zöld, majd sárga; az érett paprika élénkvörös. Egy-egy bokor akár száznál több paprikát is érlelhet; a termések jellemzően felállóak.

A faj leghíresebb képviselője a tabasco paprika, amit főleg a tabasco-szószból ismerünk (ez többek közt a Bloody Mary koktél nélkülözhetetlen összetevője).

A faj több változatát a csilipaprikák közé sorolják és többnyire nyersen vagy porítva forgalmazzák.