<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN"
"http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
<script type="text/javascript" src="betumeret.js" ></script>
<link href="lapok.css" rel="stylesheet" type="text/css" media="screen" >
<script type="text/javascript" src="http://ajax.googleapis.com/ajax/libs/jquery/1.3.2/jquery.min.js"></script>
<script type="text/javascript" src="jquery.magnifier.js">
/***********************************************
* jQuery Image Magnify- (c) Dynamic Drive DHTML code library (www.dynamicdrive.com)
* This notice MUST stay intact for legal use
* Visit Dynamic Drive at http://www.dynamicdrive.com/ for this script and 100s more
***********************************************/
</script>
<body>
<table class="tablazatrend2">
<tr><td><img src="fejlecfinish.png" class="fejlec" alt="Fejléc"></td></tr>
</table>
<table class="tablazatrend2">
<tr>
<td class="td1">
<ul class="menu">
<li><a href="index.html" style="border-style:none" ><img src="cb1t.png" alt="A chili története" class="menu" onmouseover="this.src='cb2t.png'" onmouseout="this.src='cb1t.png'"></a></li>
<li><a href="capsiacin.html" style="border-style:none" ><img src="cb1s.png" alt="Scoville-skála" class="menu" onmouseover="this.src='cb2s.png'" onmouseout="this.src='cb1s.png'"></a></li>
<li><a href="noveny.html" style="border-style:none" ><img src="cb1n.png" alt="A növény" class="menu" onmouseover="this.src='cb2n.png'" onmouseout="this.src='cb1n.png'"></a></li>
<li><a href="gyogyhatas.html" style="border-style:none" ><img src="cb1g.png" alt="A chili gyógyhatása" class="menu" onmouseover="this.src='cb2g.png'" onmouseout="this.src='cb1g.png'"></a></li>
<li><a href="termesztese.html" style="border-style:none" ><img src="cb1te.png" alt="A chili termesztése" class="menu" onmouseover="this.src='cb2te.png'" onmouseout="this.src='cb1te.png'"></a></li>
</ul>
</td>
</tr>
</table>
<table class="tablazat">
<tr>
<td>
<p><b>Oldalmenü:</b> <a href="#Besorolas"> Besorolása</a> <a href="#noveny"> A paprika származása és története</a> <a href="#tortenet"> A paprika története Magyarországon</a> <a href="#elterjedes"> Elterjedése</a> || <a href="http://chilikalauz.forumx.hu/index.php?">Fórum</a> </p>
<hr class="h1">
<p><a href="javascript:decreaseFontSize();">Betűméret csökkentés</a>| <a href="javascript:increaseFontSize();">Betűméret növelés</a></p>
<h1 id="Besorolas">Besorolása</h1>
<p>A paprikát, azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk. Tudományos neve a termése csípős ízére utal (capsis = csípés).</p>
<h1 id="noveny">A paprika származása és története</h1>
<div class="kepright">
<img class="magnify" src="plant1.jpg" style="width:316px; height:211px" alt="A chili növény.">
<p class="kozep"><b>Chili növény</b></p>
</div>
<p>A nemzetség valamennyi faja Közép-, illetve Dél-Amerikából származik, de mára a mérsékelt és a trópusi égövben szerte a
világon termesztik őket. Az indiánok (inkák stb.) nemcsak ismerték, de termesztették is. Európába Kolumbusz orvosa, Diego
Alvarez Chanca hozta 1494-ben, aki Kolombusz második útján gyűjtötte be és írta le az első paprikákat. Az akkori paprikák
nagyon hasonlítottak a mostani díszpaprikatípusokra. Afrikában, Ázsiában a spanyol és portugál kereskedők ismertették meg a
paprikát a 16-17. században.<br><br> A paprikát kezdetben leginkább dísznövényként termesztették színes bogyójáért; fűszerként csak
lassan hódított tért, mivel azt híresztelték róla, hogy mérgező. Amikor Napóleon 1806-ban kontinentális blokádot rendelt el,
lehetetlenné vált a nádcukor behozatala, valamint az indiai bors Európába szállítása is.<br><br> A bors helyét a fűszerpaprika váltotta
fel, ami még gyógyszerként is bevált különböző betegségek ellen (pl. skorbut megelőzésére, illetve az immunrendszer erősítésére).
Csak a 19. században vált kereskedelmi áruvá.
</p>
<h1 id="tortenet">A paprika története Magyarországon</h1>
<div class="kepleft" >
<img class="magnify" src="plant2.jpg" style="width:300px; height:200px" alt="Száradó chilik.">
<p class="kozep"><b>Száradás közben</b></p>
</div>
<p>Eleinte a paprika főúri kastélyok virágoskertjeit díszítette. Már 1570-ben díszlett vörös törökbors néven Zrínyi Miklós nevelőanyjának Széchy Margitnak a növényi ritkaságokat gyűjtő kertjében. Más források szerint Széchy Mária grófnőnek, Murány nevezetes védőjének, Wesselényi Ferenc grófnak - az irodalomban Murányi Vénusz-ként is ismert - feleségének növényi ritkaságokat gyűjtő kertjében megtalálható volt a paprika vörös törökbors néven . Carolus Clusius (Charles de L'Écluse), németalföldi flamand botanikus, aki Battyhány Boldizsár humanista műveltségű főúrnak, törökverő hadvezérnek, a természettudományok egyik első hazai mecénásának vendége volt németújvári és szalónaki birtokán és az 1580-as évek elején végzett ott értékes növénygyűjtő munkát) 1579-ben Batthyány szalónaki botanikus kertjébe küldött paprikamagot. <br><br>A paprika magyarországi megjelenése egyéb más Amerikából származó növényhez viszonyítva nagyon korai. Nem tudjuk pontosan, hogyan érkezett az országba. A valószínűbb álláspont szerint török-délszláv közvetítéssel vettük át a Balkán felől. Erre utal a törökbors, tatárkabors, pogánybors elnevezés is. A másik nézet szerint éppen azért került be az országba, mert a törökök lezárták kereskedelmi útvonalainkat kelet felé, ahonnan a borsot importáltuk, és ezért a portugálok közvetítésével jutottunk hozzá. Mint mindenütt, Magyarországon is először mint érdekesség jelent meg a főúri kertek ritkaságai között.
A spanyolok pimienténak hívták. A magyar paprika elnevezés a 18. században bukkant fel először írásos emlékeinkben, a bors görög neve alapján lett belőle peperi, piperi, majd felfedezhető a bors délszláv neve a papar is. 1724-ben tűnt föl először a magyar paprika név.
Csak a 18. században vált általánosan ismertté; legelső termesztő körzete Szeged környékén volt.<br><br> Európában Spanyolország mellett itt, majd később Kalocsa vidékén kezdtek tömegesen fűszerpaprikát termeszteni. Paraszti termeléséről és használatáról először Csapó József debreceni füvészkönyvében (1775) olvashatunk. A ma ismert első magyar paprikás recept Simai Kristóf XVIII. század végén (1795-99 között) készült kéziratos szakácskönyvében található (Télre uborkát hordóban bécsinálni). A 18. század végétől fokozatosan, olcsó borspótló fűszerként vált népszerűvé, és teljesen átalakította a magyar konyhát. Az 1831. évi kolerajárvány alatt mint megelőző gyógyszer terjedt. Termelése a 19. század derekáig hazánkban sehol sem haladta meg a családi önellátás szintjét.
Sajnálatos módon az utóbbi években több paprikabotrány is beárnyékolta híres hungaricumunk dicsőségét. Ezek között volt színezékpótlás míniumal (ólmozott paprika) és kétes eredetű, rendszerint gombás fertőzött (aflatoxin) csöves paprikák importálása is.</p>
<h1 id="elterjedes">Elterjedése</h1>
<div class="kepright">
<img class="magnify" src="plantation1.jpg" style="width:342px; height:257px" alt="Chili ültetvény.">
<p class="kozep"><b>Chili ültetvény</b></p>
</div>
<p>A ma termesztett fűszer- és étkezési fajták messze kerültek a vadpaprikáktól, de azok továbbra is megtalálhatók valamennyi nemesítő intézetben, mint a nemesítés alapanyagai. Vetőmagjuk a kereskedelemben is kapható.
Mivel melegigényes, a szabadföldi paprikatermesztésre hazánknak csak a déli része optimális, mert a vegetációs idő alatt itt emelkedik az átlaghőmérséklet 17 °C fölé. A fagyra igen érzékeny, ezért már a legenyhébb késő tavaszi vagy kora őszi fagyok elpusztítják. Optimális csírázási hőmérséklete 20 °C feletti; ennél hidegebb időben csak nagyon vontatottan csírázik.
<br><br>A vegetációs időszakban legalább 300-400 mm csapadékot igényel, lehetőleg egyenletesen elosztva. Egyébként viszonylag jól tűri a szárazságot, még akkor is, ha nagy a meleg.
Hosszúnappalos növény. Ha a megvilágítás 12 óránál rövidebb, nemcsak a virágzás áll le, de a bimbók akár le is hullhatnak.
Szélsőséges talajtípusok kivételével szinte mindenütt termeszthető, de mutatós, szép töveket csak humuszos, laza, levegős talajban kapunk; ehhez többnyire trágyázni kell (főleg istállótrágyával).</p>
</td>
</tr>
</table>
<table class="tablazatrend2">
<tr>
<td><ul class="menu"> <li><a href="kerdoiv.html" style="border-style:none" ><img src="cb1k.png" alt="Kérdoív" class="menu2" onmouseover="this.src='cb2k.png'" onmouseout="this.src='cb1k.png'"></a></li></ul></td>
</tr>
</table>
</body>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>